Aaron Herrington interjú

március 6, 2017

Aaron Herrington interjú

Ez az interjú 2016 júliusában jelent meg a Sidewalk-nál és egy kis betekintést ad Aaron Herrington karrierjének kezdeteibe, abba hogy milyen a keleti parton pro-nak lenni és, hogy milyen a Polar-nál Pontus-szal dolgozni.

 

(…) Mivel elég sokat pörög nálam a Polar videó mióta megszereztem a DVD-t felkerestem Mike Hallt a Keen Dist-től [A legtöbb független márka angliai disztribútora]. Újból fel akartam venni a kapcsolatot egy interjúra Aaronnal. Minden szervezettnek tűnt, de egészen a leegyeztetett napig nem sikerült sem egy telefonszámot, sem egy Skype elérhetőséget szereznem. Szerencsére Aaron jelentkezett néhány nappal később, elnézést kérve a csúszásért, hogy majd a hétvége után visszahív. Eljött a keddi nap, de az első néhány hívás során annyira szakadozott a hang, hogy úgy tűnt ez az interjú mégsem fog összejönni. Aztán egyszer csak összejött a dolog és videóchat tökéletesen elindult ahhoz, hogy Aaron beszámoljon milyen az élet New Yorkban és mi a helyzet mostanában a Polar háza táján. (…)

 

Awkward backside tailslide – photo courtesy of Keen Distribution

 

Hello?

Yo, bocs véletlen kinyomtalak, de az előző hívásnál végre hallottalak is.

 

Semmi gond. Nem túl jó a netem, úgyhogy ha megszakadna visszahívlak újra. Mi a helyzet?

 

Oké, rendben. Egy perce keltem fel, itthon lazítok. Egy csomó mindenki itt van a városban a GX1000 premier miatt.

 

Hány turnén voltál nyár óta? Mintha minden héten egy másik városban lennél.

Ja, én sem tudom pontosan hány volt (nevetve). A One Star Tour [A Converse egyik új modelljét promótáló eseménysorozat] négy turnéból állt: USA, UK és Európa, Ázsia, aztán Dél-Amerika. Voltam New York állam felsőbb részén egy kis időt, voltam még Ausztráliában, Dél-Afrikában is, meg Kaliforniában néhányszor. Elég sok helyen jártam. Viszont sajnos a Polar turnéra nem tudtam elmenni. A premiereken ott voltam Malmőben, Koppenhágában és New Yorkban, de a többi nemzetközi dolgot ki kellett hagynom, mert Cape Town-ban voltam a Converse tripen.

 

Kezdjünk akkor bele! Egy kis háttértörténet: Oregonból származol, de a tizenkilencedik születésnapod után Kaliforniába költöztél. Azt mondtad, hogy otthon nem igazán voltál produktív. Szerinted az, hogy elköltöztél tett helyre a deszkázás szempontjából?

Biztosan. Nem deszkáztam valami sokat otthon. Olyan arcokkal lógtam, akik nem nagyon jártak ki. Nem lehet túl sok mindent csinálni a szülővárosomban, ezért a legtöbben a partik és az ivás felé fordulnak. Nagyon izgalmas volt elköltözni San Fransisco-ba, lejtőzni, egy új várost és egy teljesen új terepet felfedezni. Egy csomó lehetőség nyílt meg előttem. Egyébként Eric Palozzo, aki épp a padlómon alszik volt az első ember akit megismertem ott. A karrierem során, ha mondhatjuk karriernek, a rólam készült fotók nagy részét ő lőtte. Aztán megismertem a haverom Waylon Bonet, aki sokszor filmezett akkoriban. Nem igazán volt egy kifejezett társaságom, csak az ott töltött utolsó másfél évben kezdtem el a Ryan Garshell-lel és a többi GX1000-es arccal nyomulni.

 

Ezután pedig, 4 évvel ezelőtt, New Yorkba költöztél, ahol végül azért is maradtál hosszabb távon mert gond volt a bokáddal, nem?

Pontosan. Az első este elmentem deszkázni és elég csúnyán lesérült a bokám. Egy hónapig voltam itt, sérülten megismerkedtem egy csomó mindenkivel és elég jó barátságba kerültem Brian Delatorrével. Ő beszélt rá, hogy maradjak.  “Költözz ide San Franciscoból, mert itt történik most minden!”. Elég vicces, mert pont ő nem él már New Yorkban (nevetve).

 

Mennyi ideje laktál New Yorkban, amikor elkezdtétek a Static IV (2014) részedet filmezni Josh Stewarttal?

 

Körülbelül 9 hónapja. Egy Snice nevű kávézóban dolgoztam, ahol sok más deszkás is dolgozott korábban. Aznap volt az első napom betanulni, amikor a gépem ment volna vissza San Franciscoba. Bementem és ott volt Bobby Puleo, meg Brian Clarke. Így elég hamar jobban megismerhettem őket, és Brian-en keresztül Josh-t. Akkoriban Jeremy Elkinnel filmeztem a legtöbbet a Poisonous Products (2011) és a The Brodies (2014) videóihoz. Jeremy mindig hallgatott Joshra. Ha felvettünk valamit csak elküldtük Josh-nak, aztán ha ő is rábólintott tudtuk, hogy rendben van. Szerintem innen jött az ötlet Josh-tól, hogy legyen részem a Static IV-ban.

 

Josh mondta, hogy egyáltalán nem akarta használni azt a számot, ami a részed alatt megy (Group Home – Inna Citi Life), de annyira tetszett neked, hogy végül ennél maradtatok.

 

Igen, volt négy különböző verzió, négy különböző zenével. Megmutatta ezt, ott volt az elején az a Nas hangbetét úgyhogy mondtam neki, hogy nem is akarom látni a többit, én ezt akarom a részemhez. Tetszett az intro a zenével, amikor átolliezom a korlátokat a döntésbe… szerintem passzolt.

 

Később a Polar dolog is úgy jött, hogy Josh elküldte a Static IV felvételeid Pontus Alvnak, nem?

 

Ja, akkoriban a Blood Wizardnál voltam, de Josh mondta, hogy: “Nem azért, de szerintem váltanod kéne. Nem igazán foglalkozik velük senki itt a keleti parton, úgyhogy nincs értelme nekik deszkázni, miután már nem Kaliforniában élsz. Lennének más szponzorok itt akiket komolyan érdekelnél.” Eljöttem a Blood Wizardtól, egy ideig Theories [Theories Of Atlantis Josh Stewart saját márkája és disztribúciója] lapokkal hajtottam. Kb ekkor jött ki a Polar promo is (Wallride Oh Yeah Oh Yeah Oh Yeah, 2012). Josh és Pontus már beszéltek róla korábban és Pontus mindenképpen szeretett volna egy amerikait a csapatban, szóval elég egyértelmű volt a váltás.

 

 

Mennyire ismerted akkor a márkát?

 

Hogy őszinte legyek nem nagyon. A csapat nagy részét nem ismertem. Persze tudtam kicsoda Pontus, de nem ismertem a márkát és az arculatát a promo előttig. Láttam már korábban Hjalte (Halberg) nevét, amit elég viccesnek találtam, és hallottam már Jerome Campbellről is, mert ő már régóta pro. Pontus korai videóit is láttam már. Néhány nappal azután, hogy kijött a promo szólt Josh, hogy jönnek a Polarosok New Yorkba és felajánlotta, hogy csatlakozzak.

 

Zavarba ejtő volt először találkozni Pontus-szal?

 

Őszintén szólva sokkal inkább zavarba ejtő együtt lógni Pontus-szal, így hogy már ismerem (nevetve). Nagyon izgalmas volt először találkozni. Amikor először látsz valakit mindig jó benyomást akarsz kelteni, és mivel már neten keresztül beszéltünk korábban így nem voltak fura elképzeléseim. Azt mondta, hogy menjek velük deszkázni és ha minden működik a csapattal akkor onnantól kezdve leszerződtet. Egy kicsit furcsa volt az egész… úgy elmenni egy spothoz, hogy azt mondják, hogyha minden jól megy egy fizetett gördeszkás leszel. Akkoriban úgy éreztem nincs túl sok lehetőség a deszkázásban.

 

Mielőtt megjelent, beszéltél arról, hogy a Static IV talán lehet annyira jelentős, mint anno az Eastern Exposure volt: egy körkép a keleti parti deszkázás egy újabb generációjáról. Így, hogy eltelt már pár év, szerinted milyen szerepet játszott abban, ahogy a gördeszkázás alakult?

 

Szerintem a Static, és általában amit a Theories csinál nagyon fontos. Komoly befolyása van és lehetőséget teremt arra, hogy néhányan azt tegyék amit szeretnének: alapítsanak egy márkát, csináljanak egy független videót, egy kis magazint, akármit. Josh mindenképpen hatással van a gördeszkázás egészére. Ha belegondolsz a Fallen most csődölt be. Egy csomó márka becsődölt az utóbbi pár évben. Nem emlékszem hogy mondta pontosan, de Josh szerint: “Mostanában a kölykök saját videókat csinálnak, saját magazinokat és saját márkákat alapítanak. Már nem a gördeszkás ipar diktálja a gördeszkázás jövőjét!”. Ez nagyon igaz. Csomó érdekes dolog megy mostanában és talán két fő ág van kialakulóban. Ott lesz egyik oldalról a tech, versenyszerű deszkázás, és ugyan ez elég szubjektív, de vele szemben meg a mondhatni stílusosabb vonal van. Nem tudom azt mondhatni, hogy a Static a legfontosabb videó a keleti parton, mert a Supreme Cherry-je is elég komoly nyomot hagyott az emberekben. Bár ez az egész jelenség amiről beszélek nem nyugati versus keleti parti dolog, hanem az egész világon megfigyelhető. Egy csomó kis dolog indult meg a semmiből a deszkázásban.

 

Backside 5050 transfer on a shiny new number – photo courtesy of Keen Distribution

 

 

Miben más a Polar ‘I like it here inside my mind, don’t wake me this time’ részed a Static IV-hoz képest?

 

Leginkább a hozzáállásom változott meg a projekt utolsó évében. A Static videó alatt néhány emberrel filmeztem, mindenkivel kifejezetten csak VX1000-essel. Nem volt szükség arra, hogy HD-ben kamerázzunk, mert nem használtuk, hacsak nem valamelyik márkának kellett egy reklámhoz, vagy valami ilyesmi. Úgy álltam neki a Static videónak, hogy ez egy szigorúan VX rész lesz. Ez a szemlélet nem teljesen működött később, mert egy kicsit elterelődött a figyelmem és nem koncentráltam 100%-osan a Polar videóra. Összevissza filmeztünk dolgokat a VX-szel és HD-ben is. Volt amit felvettünk és nagyon tetszett HD-ben, de volt amit VX-szel vettünk fel és az jött be nagyon. Amikor összevágsz egy videót nem lehetnek ennyire vegyesek a felvételek, mert borzasztóan fog kinézni, kivéve ha Pontus vagy és elképesztően értesz a vágáshoz. Az egész során abba a hülye helyzetbe kerültem, hogy néhány trükköt el kellett mennem és újra kellett vennem a VX-szel kifejezetten a Polar részhez. Jó lett volna, ha kicsit jobban átgondolom és esélyt adtam volna magamnak többet kihozni a Polar videóból. Nem vagyok csalódót a részemmel kapcsolatban, de szerintem jobban is sikerülhetett volna. Valószínűleg van valahol vagy 6 percnyi felvétel amit senki sem használt a videóhoz. Szeretném ezt valahogy kirakni majd a netre, hogy fel idegeljek mindenkit miután már egy ideje elérhető lesz a Polar videó.

 

Pontus azt mondta, hogy volt vagy két évnyi felvételed, amiből kb. 3 trükk volt használható, úgyhogy fogtad és lényegében újrafilmezted a részed. Erre gondolsz?

 

Igen, erre akartam utalni. Egy csomó mindent újra kellett filmezni, mert olyan sok volt HD és nem illett volna a VX formátumába. Adott két hónapot mondván, hogy “Fel kell venned 10 VX trükköt és 10 sorcit!”, meg ilyenek. Én mondtam, hogy jó, összeszedtem magam és próbáltam a lehető legtöbbet deszkázni, hogy meglegyenek a VX-es felvételek.

 

Szerinted jól jött ki a részed szempontjából ez az egész? Mondhatni, hogy egy új nézőpontba helyezte azokat a spotokat ahol már felvettél korábban valamit?

 

Valami ilyesmi. Voltak olyan trükkök amiket visszamentünk és egy sorci részeként vettünk fel inkább újra. Nem sok trükk volt amit csak újrafilmeztünk ugyanúgy. A legtöbb felvétel új volt. Új helyeket kerestünk New Jersey-ben, stb. Volt olyan néhány trükk is, amit Ryan Garshell újravett VX-el, mert jobban nézett ki totálban, mint a HD halszemmel.

 

 

A Static IV volt a videó amiben először megmutattad magad. Fejlődtél, és a részed a Polar videóban valósan tükrözi azt, hogy hol állsz most a gördeszkázásban?

 

Szerintem igen. Azok a felvételek is ilyenek, amiket még nem tudtunk kitenni valahova. Lehet valaki azt gondolja lusta vagyok, de nem tudom… Most csak arra koncentrálok, hogy igazi keleti parti, klasszikus New York-i spotokat találjak. Mindenképpen tükrözi hogy állok most a gördeszkázással, bár ha pontosabban tükrözné akkor semmi trükk nem lenne, mert annyit voltam turnékon mostanában (nevetve)…

 

Az egész Polar video úgy van vágva, mint egy utazás, ami leginkább azokból montázsokból fakad amik egy-egy helyre fókuszálnak, mint Párizs, Steppeside, TBS, vagy pl. a te részed előtt New York City. Ez a fajta vágás előkészíti a videórészeket, előre bemutatja azt a környéket és a helyszínek hangulatát, ahol a csapatból valaki a része nagyrészt felvette. Szerinted is ilyen?

 

Teljesen. Például ott van Hjalte, aki lenyűgözően deszkázik padkákon, és eljön New Yorkba, ahol egy teljesen más környezetben mutatja be a stílusát. Ugyanez a helyzet Oskival. Nem volt túl sok ideje streetelni NYC-ben, de ha lett volna, akkor totál új módon mutatta volna meg magát. Nem tudom a kérdést válaszolom-e meg, de azt akarom ebből kihozni, hogy amikor együtt deszkázunk New Yorkban akkor láthatod mindenki ösztönös stílusát, hogy hogyan deszkáznak igazán. Mert nem tökéletes a talaj és tényleg hozzá kell szoknod.

 

Fontos volt Pontusnak, hogy azokon a helyeken mutasson be titeket ahol éltek? A te részed leginkább New Yorki-, Hjalte része koppenhágai, Kevin Rodriguesé párizsi, stb. A többi felvétel pedig ezekbe, az egy helyszínre fókuszáló montázsokba van gyűjtve.

 

Ott van Dane (Brady) is, akinek a részében 90%-ban olyan portlandi spotok vannak, amiket ő talált. Még ha nem is csak Pontusról van szó, akkor is fontos ez. Szerintem az a legjobb ha valaki ott filmez egy részt, ahol él, vagy ahonnan származik. Fura lett volna, ha máshogy készül ez a videó, ami a mi részeinkre épül. Különálló részek mindenkinek vegyesen felvételekkel New Yorkból, Párizsból, Koppenhágából, stb. Túl össze-vissza lett volna. Például Dane portlandi, ha a portlandi trükkjei után egy vágással a New York-i black hubbán adott volna be egy trükköt az fura lett volna. Szerintem ez teljesen jó megközelítés volt.

 

Bank to bank boneless over a ropey gap – photo courtesy of Keen Distribution

 

Ismerted Dane-t mielőtt a Polarhoz került volna, így hogy mindketten Oregonból származtok?

 

Cornvallisban nőttem fel, ami 90 mérföldre délre van Portlandtől. Nem ismertem Dane-t, amíg még Oregonban éltem, sem amikor még San Franciscóban, de vannak közös New York-i ismerőseink. Dane eljött ide néhány éve látogatóba. Ismeri a haverom Alexet, szóval lógtunk is együtt. Alex megmutatta a felvételeit Waylonnak, aki elküldte őket Pontusnak. Már láttam én is amiket filmezett, amikor Pontus megkeresett: “Ez az arc onnan jött, ahonnan te. Mit gondolsz?”. Dane rettentően jól deszkázik és én mindig olyanok felé fogok húzni, akik onnan származnak, ahonnan én is. Amint megláttam a felvételeket, tudtam, hogy ez valami igazán egyedi és érdekes. Úgy gondolom, hogy sok mindenkire lesz hatással ahogy ő deszkázik, ha többen megismerik. Már alapból újra itt van az egész 90’es évek láz, az akkori inspirációkkal, azzal a stílussal, azokkal a nadrágokkal meg minden. Dane is például 42 mm-es kerekekkel deszkázik, ami szerintem nagyon király. Éli ezt az egészet és ha ismered Dane-t tudod, hogy nem csak divatból teszi. Meglátod ezekben a munkásnadrágokban és arra gondolsz, hogy ez az ember tényleg fel tudna építeni valamit (nevetve)… Nem csak valami szépfiú aki próbál divatos lenni.

 

Dane és Kevin is ilyen hallgatag, rejtélyes figurák. Milyen együtt lógni velük?

 

Pontosan ezért szeretek együtt velük lenni. Gondolom más angolul beszélnie, mint franciául, és Kevin alapból nagyon csendes de van hogy elég szókimondó. Dane is ilyen néha, de ő ijesztően csendes. Úgy kell kihúzni belőle a mondandóját. Hogyha együtt utazol vele észre sem veszed, hogy ott van, mert végig csak hallgat. Mégis szeretek időt tölteni vele, mert jókat lehet vele is és Kevinnel is beszélgetni. Bírom David Stenström-öt, de nem olyan vele beszélni mint Dane-nel. Fontos, hogy valaki ne csak azért beszéljen, hogy hallják, hanem azért, hogy mondjon is valamit. Kevin és Dane az egyik kedvenc embereim, akikkel együtt utazhatok.

 

Említetted, hogy szerinted a Polar már nem “csak egy európai márka”. Szerinted az emberek felkapták miután veled együtt már megvan a márka első amerikai proja?

 

Negatív értelemben?

 

Nem, pozitívan. Azt sugallja, hogy a márka fejlődik és növekszik.

 

Azt hiszem értem mire gondolsz. Biztos volt haszna, mert az emberek látták, hogy hiába egy frissebb cég, mégis tart valamerre. Szerintem a Polarnak és nekem is hasznos volt ez a lépés. Jó volt nekik egy amerikai rider és nekem is jó volt egy európai cégnek deszkázni, mert sok mindenről beszélhetek az európaiakkal. Olyan dolgokról amikről amerikaiakkal nem. Egy csomó mindent másképp csinálunk itt az USA-ban. Szeretek Pontus-szal együtt dolgozni, de mellette a Carhartt WIP is támogat, így együtt kell dolgoznom Joseph Bias-szal és Bertrand Trichet-tel is, akik franciák. Jó velük dumálni a dolgokról, mert más a hozzáállásuk. Tudod, nem ez az amerikai kapitalista, fogyasztói mentalitás.

 

Hench NYC bump to bar ollie – photo courtesy of Keen Distribution

 

Gondolom megvan az egyensúly, mert a Converse is támogat, ami egy vérbeli amerikai cég.

 

Igen, teljesen. Jó ez az egyensúly. Ez ilyen manapság. Szponzorál az Adidas, Nike, Converse, New Balance vagy a Vans, akik megfizetnek, aztán így egy csomó mindenki lehet ezeknek a kisebb független gördeszkás cégeknél, mint a Fucking Awesome, Hockey, Polar, Palace, Pass~Port, a Magenta, vagy akárki… Ezek a cégek nem tudnak úgy támogatni mint a nagy cipővállaltok, de ez így talán rendben is van, mert megvan az egyensúly.

 

Teljesen más lehet a Converse-szel dolgozni, mint mondjuk a Polar-ral.

 

Így, hogy a Converse-nél vagyok, ha egy másik a márka a Bones, az Independent, vagy a Polar velem akar egy hirdetést egy magazinban, akkor szívesen vállalom. Amikor fiatalabb voltam, persze örültem, de nem tartottam fontosnak. Most, ha megjelenik velem fotó egy magazinban a Converse-től fizetnek a termékmegjelenítésért és lehet egy lazább hétvégém, vagy félretehetek valamennyit. Így idősebben ez nagyon jó. Itt egy kis márka, mint a Polar, ahol kevesebb a kötöttség és közben a Converse is támogat, ahol lehet van lehetőség egy kicsivel többet keresni, amire egyébként nem volna lehetőségem.

 

Visszatérve arra, hogy te voltál az első amerikai a Polar-nál, ami azóta már az egész világon ismert… Teljesen jó, hogy a cég még mindig követi az eredeti irányát.

 

Én is így látom. Minden maradt a régi, csak több lap, több ruha készül. Az utolsó dolog amit tenni szeretnénk, és amit Pontus a legkevésbé szeretne, hogy megváltozzon az amit a brand képvisel. Szerintem ezért csinálja még mindig ő maga az egészet. Megőrjíti és nagyon elfoglalt. De ha nem ő csinálná, nem az övé lenne az utolsó szó és nem lenne meg az a szabadságunk amit a Polar, és maga Pontus, mint főnök ad.

 

Pár évvel ezelőtt az egyik “utolsó interjújában” Mackenzie Eisenhower-rel Pontus arról beszélt, hogy 10 év a megfelelő élettartam egy deszkás cégnek. Ha továbbra is így fejlődik a márka, szerinted milyen lesz, ha eléri ezt a kort?

 

Őszintén én örülnék ha a Polar maradna olyan mint most, vagy szerényen növekedne és ne kerülne a nagyok közé. Örülnék ha továbbra is a Theories lenne a disztribútor a növekedés után is. Szeretném, ha még én is deszkáznék, bár ez az egész néhány éven belül hamar itt lesz igazából (nevetve)… Jó lenne ha a 10 éven belül többet segíthetnék Pontusnak a céggel. Hjaltével már szórakoztunk ezen, hogyha Pontus megpróbálja megszüntetni, akkor el kell mennünk Malmöbe és át kell vennünk az irányítást a Polar felett. Röhögtünk azon, hogyha megunja, majd nekünk kell átvenni, hiába nem tudjuk mit hogyan  csinálnánk.

 

 

Még az interjú elején említetted, hogy azért költöztél el Oregonból, mert anyukád vett neked egy repjegyet. Milyen a kapcsolatod a szüleiddel így, hogy idősebb vagy és gördeszkás karriered van? Részük volt abban, hogy idáig jutottál?

 

Mindenképpen. Az édesapám segített a gimnázium alatt, hogy többet deszkázhassak. Egy Joseph nevű sráccal kezdtem és apám mindig elvitt minket Portlandbe suli után. Néha felhívta az iskolát és igazolta az óráim, hogy mehessünk. Aztán a szüleim elváltak és az édesanyám elköltözött. Amikor találkoztunk látta, hogy nem deszkázom eleget és csak vesztegetem az időm, úgyhogy az egyik nap amikor kiakadtam megkérdezte, hogy mi a szart csinálok még itt. Azt mondta húzzak el innen, menjek Kaliforniába és kövessem az álmaim. Ezt is tettem és nagyon hálás vagyok a szüleimnek mindezért. Vicces, mert szívesen küldenék a deszkás dolgaimból nekik, lapokat, ilyeneket, de mivel nem én válogatom össze őket, hanem Joshtól kapom őket, ezért nem igazán tudok nekik félretenni ezt-azt. A szüleim sokszor maguk vették meg a deszkáim és hülyén érzem magam, hogy nem tudtam én adni őket nekik (nevetve)… Az édesapámat érdekli az egész és követi is a deszkázást.

 

Köszönöm, hogy időt szántál rám Aaron. Csak, hogy lezárjuk, mire készülsz a közeljövőben?

 

Dél-Koreába utazom pénteken. Nagyon sokat utaztam tavaly és ezt szeretném is folytatni, de őszintén szólva a nyarat New Yorkban akarom tölteni. Itt akarok filmezni. Be akarom fejezni azt a részt amiről beszéltem a kimaradt felvételekkel. Akarok egy két-háromperces részt amin csak azokon a tipikus New York-i “bump to bar” rámpákon deszkázom. Van egy-két személyes projekt amin dolgozom majd.

Én is köszönöm az egészet!

 

fordította: Petkom

 

 

 

 

 

 

 

 

Írta: mediumskate