Lev Tanju és a Palace

november 7, 2018

 

A Palace egy őrült 2018-as évet tudhat eddig maga mögött. London és New York után megnyitották az első üzletüket Tokióban, Angelique Gerber a Palace x Adidas kollab ruhában nyerte meg a tornát Wimbledonban, de együttműködtek még az Oakley-val és elképesztő módon a Ralph Laurennel is. Úgy tűnik a határ a csillagos ég, bár ez a rengeteg siker sokakban felvetette a kérdést, hogy mennyire is deszkás márka még mindig ez a cég? Lev Tanju, a Palace atyjának alábbi, a Free Skate Magben megjelent interjújából azonban egyértelműen kiderül, hogy hiába az eszeveszett hype, nekik még mindig a gördeszkázás és a helyi, South Bankes haverok a legfontosabbak!

 

 

Lev Tanju interjú

 

Lev Tanju (2014, fotó: Mike O’Meally)

 

Lev Tanju és a Palace sikersztoriját már régóta el akarjuk mesélni. Nem elég, hogy az arc először csak ilyen-olyan másodkézből szerzett deszkás cuccokat árult a South Banken, hogy aztán világ egyik legfontosabb gördeszkás cégét vezesse, de van valami szívmelengető abban, ahogy a haverjait végig magával vitte az útra. Pláne, hogy mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy az egészet a PWBC crewnak köszönheti, és nem fordítva. Akkor miért nem hoztuk össze ezt a cikket hamarabb? Talán tartottunk tőle, hogy nem fogjuk tudni átadni mindazt ami a Palace mögött van. Most azonban néhány fejlemény rákényszerített bennünket, hogy összeszedjük magunkat és rápróbáljunk. Az egyik ilyen újdonság egyébként, hogy nyitottak egy INGYENES fedett pályát LONDONBAN. Mikor volt utoljára, hogy egy deszkás cég ilyet csinált? Pontosan, soha.

 

Mikor és hol kezdtél el deszkázni?

Claphamben kezdtem el a haverom háza előtt 1998 környékén. Aztán elkezdtünk a skateparkba járni a Hyde Parkban… (Nick) Jensen is ott kezdte. Utána meg átszoktunk a Farfields pályára, mert ott laktam a közelében. Csak ezek után kezdtem el a South Bankre járni.

 

Ott ismerted meg a teljes PWBC társulatot, nem?

Ja, mindenkivel ott találkoztam először. Akkoriban nagyon sokat deszkáztam.

 

Laktatok jó néhány igazi “skate-house”-ban, de melyik volt az első ahol mindannyian összeköltöztetek? Amikor megismertelek a Brixton Palaceban laktál, nem?

Akkor még csak a nappaliban csöveltünk Snowy-val. Heti 5 éjszakát ott voltam, de nem fizettem semmi lakbért. Nem volt munkám se, semmi.

 

Akkor az első igazi ilyen a Waterloo volt?

Igen, az volt az első alkalom, hogy a lakbérbe is beszálltam.

 

Elég olcsó lehetett akkoriban.

Ja, nagyon. Amikor beköltöztem 130 font volt havonta. Vagy 5 évig nem is emelkedett, sőt a végén is max havi 200 volt.

 

Hihetetlen. Hogy kerestél pénzt? Hogy fizettél lakbért?

Munkanélküli segélyt kaptam, vagy ha épp volt valami meló a skateshopokban itt-ott, akkor azt csináltam… Aztán elkezdtem mások deszkás cuccait árulni a South Banken. Megvettem valaki lapját és továbbadtam.

 

Lev Tanju – Nollie flip (2007, fotó: Sam Ashley)

 

Emlékszem rá.

Amikor elindult a Palace, ezt egyből abbahagytad, vagy futott párhuzamosan is a kettő?

Talán egy évig egyszerre csináltam mindkettőt. Semmi pénz nem volt a Palace-ban az elején.

 

Hogy jutottál el odáig, hogy alapíts egy márkát? Nem jött be amit a többi cég csinált akkoriban?

Valami olyasmi. Vettem az amerikai deszkákat és azon gondolkodtam, hogy “most minek is vásárolok amerikai lapokat?”. Persze, szeretem az amerikai deszkázásokat, meg minden, de nem voltam teljesen elájulva tőlük, érted?

 

Még mielőtt nagyon belemegyünk a Palace sztorijába mesélj egy kicsit a MySkateOrDie blogról, amit csináltál.

Ja, befizettem kb. 20 fontért valami webszerkesztő dologra, hogy deszkásokat fikázhassak. Abból születtek aztán a Palace Wayward videók. Aztán abból lett a PWBC. Valamivel le kellett foglalnom magam. Imádtam a deszkázást és kellett valami, amivel foglalkozhatok. Nem is tudom igazán miért csináltam. Lehet csak unatkoztam…

 

Szóval a PWBC videók jóval a Palace előtt voltak?

Igen, de “Palace Waywards” volt a név eredetileg. Az volt a csapat még amikor ilyen kis iPhone, nem is iPhone, hanem NOKIA videókat rakogattunk össze!

 

De ez még a PWBC News előtt történt nem?

Aha, valami 2 évig mehetett, aztán a Palace Waywardsból PWBC lett.

 

Ki találta ki a PWBC nevet?

Hát először jött a “Palace”, majd amikor megismertük Stuart Hammondot ő találta ki a “Palace Waywards”-ot. Alapból jól hangzott, de hozzádobta még “Boys Choirt” és úgy lett a végleges PWBC (Palace Wayward Boys Choir). Aztán Joey (Pressey) magára tetováltatta a PWBC logót, és onnantól hivatalosan is megragadt név.

 

 

Mit gondolsz a Thrasher Skateline-járól? Egy kicsit másolásnak tűnik, nem?

Nem igazán érdekel. Nem szoktam nézni. Persze, szerintem biztos nem én utánoztam le először híradókat, érted… Mindenki látott már valami hasonlót. Jó amúgy, ha épp viccesre sikerül, de van hogy egyáltalán nem az.

 

Biztos egy csomó idő volt összerakni azokat a videókat.

Hát ja, nem volt gyors. A képernyőről vettem át a deszkázást, meg minden. Nem volt internetem, vagy ilyesmi. 50 rész net nélkül! Internet kávézókban csináltam őket, 2 font volt a napidíj! Haha, csak azért hogy netezhessek, és a videókhoz keresgéljek. Mindez 50 epizódon át!

 

A márkát mindig is Palace-nak akartad hívni?

Először PWBC-nek akartuk elnevezni, de az akkor nem jött be, mert páran még a Blueprintnél, vagy a Landscape-nél deszkáztak. Úgy voltam, hogy leszarom és az utolsó pillanatban átneveztem Palace-ra. Persze még így is jó, még mindig ott van mögötte a jelentése, azok a lakások ahonnan indultunk. Jó, hogy magaddal tudod vinni a barátaid a céggel. Nekik köszönhetek mindent. Minden amiatt történt, hogy velük lógtam, filmeztem őket, meg minden más miatt amit együtt csináltunk. Az ő deszkázásuk miatt vagyunk ott ahol. Ők a kedvenc deszkásaim a mai napig. Ennyi az egész. A Palace semmi sem lenne nélkülük.

 

Honnan jött az egész VHS dolog?

Volt egy VX kamerám de folyamatosan elromlott és nem volt pénzem újat venni. Nem akart normálisan működni, valami 600 font lett volna egy új, úgyhogy inkább leszartam. Vettem valami olcsó kamerát online, gondoltam kipróbálom. Elmentünk filmezni (Nick) Jensennel, aztán amikor visszanéztük amit felvettünk, valaki meglátta és egyből jött, hogy hol találtuk ezeket a régi felvételeket róla. Én meg: “Csak két órája vettem fel az egészet!”

 

Abban a pillanatban éreztem, hogy ez lesz az igazi. Imádom, ahogy kinéz. Nem látod olyan élesen a részleteket, így nem veszi el a figyelmed a sok hülyeség. Ki milyen cipőben deszkázik, vagy mi van rajta… Az egész formákra szűkül és arra ki hogyan mozog, érted mire gondolok? Emiatt szeretem annyira. Így jött a képbe.

 

Azután egy csomót filmeztem vele, halszem nélkül, és meg is kaptam az első filmes melóm. Egy Carhartt projekt volt és csak úgy hozzám vágtak érte 1000 fontot. “Hülyék vagytok, 1000 font?!” Az egy csomó pénz, vágod. Elmentem a tripre és VHS-sel filmeztem távolról, VX-szel pedig a halszemes dolgokat. Két nap után Hjalte (Halberg) lezúzta a lencsét a VX kameráról. Szabályosan kettétört az egész. Csak röhögött, hogy “ha ha nem hiszem el, hogy ilyen könnyen széttört”. Ja, fasza, nekem meg kellene az az 1000 font, úgyhogy valahogy össze kell hoznom ezt a videót. Na mindegy, fogtam és rászigszalagoztam a halszemet a VHS kamerára. Persze simán látszottak a karcok a felvételeken, meg minden, de nagyon bejött. Szerencsére passzolt a lencse a kamerára.

 

A Palasonic egyik VHS kamerája (2016, fotó: Mike O’Meally)

 

A mai napig így csináljátok? Csak rászigetelőszalagozzátok a halszemet a kamerára?

Aha, minden alkalommal áttekerem szalaggal. Ha valaki halszem nélkül akar valamit felvenni, akkor le kell vágnom. Aztán vissza az egész szalaggal. Pengével levágom, aztán mehet vissza. Volt olyan, hogy egy sorci közben engedett el a ragasztó és leesett a halszem.

 

Nem hiszem el, hogy még így is tiszták a felvételek, nem mozog és nem torzít semerre…

Meg se moccan a lencse, mert vagy tíz réteg ragasztószalag van körülötte.

 

Hány kamerát használtatok el eddig összesen?

Ami furcsa, hogy az első vagy 3 évig bírta. Három videót csináltunk vele. Aztán elkezdtek gyakrabban szétesni és sűrűbben kellett újat vennünk. 30-40-et biztos kivégeztünk már, lehet 50-et is lassan.

 

Baszki…

Ja, kb. egyből szétmennek mostanában. Mostanában online veszem őket, és csomószor van, hogy már hibásan érkeznek. Tényleg az a fura, hogy a legelső olyan sokáig bírta. A mikrofon fedője leesett róla, úgyhogy elég rossz a hang azokon a felvételeken. Nem tudtam, hogy kell rá a fedő, hogy ne csináljon zajt a szél. Az is érdekes, hogy nincs két ugyanolyan kamera, hiába ugyanazt a típust vesszük újra és újra. Valahogy egyiken se olyanok a felvételek, mint a másikon, de ezért szeretem őket ennyire. Bírom, ahogy mások a felvételek másfajta kazettákon is. Van amit direkt ilyen, vagy olyan szalagra veszek fel, mert tényleg hatással van a felvételekre.

 

Én is észrevettem, hogy van, hogy egy videó alatt többször változnak a színtónusok.

Igen, mert más kamerával, vagy más kazettára lett felvéve. Van egy VIII. Henrik kazettám, és bármi amit réveszek ilyen zöldes színű lesz. Az intrókban, vagy feliratokban amiket képszakadásokat látni, azok is a szalag miatt vannak. Igaziak, egyiket se utólag vágtuk rá.

 

Semmi After Effects?

Egy darab sem. Sosem használtam. Minden animációt a TVről rögzítünk át.

 

Hogy vágjátok össze? Final Cut, vagy valami?

Mindent iMovieval csinálunk. Minden egyes videónkat. Még mindig a 2005-ös iMovieval vágunk.

 

Az igen!

Nagyon egyszerű használni, vágod. Mindegyik videónkat azzal vágtuk eddig.

 

Maradtok ezen a vonalon, vagy elkezdtek majd valamikor más kamerákat is használni?

Nem, változtatni fogunk. Elvileg leváltjuk a VHS-t, de csak most kezdtem el alaposabban is foglalkozni a témával. Az a baj, hogy mindenki más is ráugrott a VHS dologra és már mindenhonnan az folyik. Most ez a menő. Nekünk elég volt. Megcsináltuk a Palasonicot, ami csak VHS felvételekből állt, tök jó, de ideje más után néznünk.

 

A Palasonicnál a kezdetek óta az volt a terv, hogy csak Londonban filmezzétek?

Igen.

 

 

Nem volt nehéz? Nem panaszkodtak a többiek?

Hát az nem az én bajom, ha nehéz nem? Haha! Ja, mindenki jött, hogy miért kell Londonban filmezni az egészet, meg hogy lehetetlen lesz…

 

Hát elég nehéz az tuti…

Nem egyszerű, de beadták. Ha belegondolsz, miért ne? Miért ne filmeznénk a Victoria benches spotnál? Vagy egy ismertebb londoni gapnél? Egyszerűen jól néz ki. Egyik spot sem tökéletes, de fontosnak tartom őket, mert itt kezdtünk el deszkázni. Azt akartam, hogy legyenek felvételek a Parliament Square-ről, vagy hogy deszkázzanak a Big Bennél, érted? A legjobb spotok. Rendesen látni a háttérben a Big Bent annál a magas padkánál! Mind ikonikus spotok. Én ezeket a helyeket akartam látni a videóban. Csak így tudtam végigülni ahogy vágtuk a filmet. Miért ne filmeznénk Londonban, ha egy londoni deszkás cég vagyunk?

 

Sok kimaradt felvétel gyűlt össze?

Rengeteg.

 

Mit fogtok vele csinálni?

Nem tudom. Luciennek vagy 37 percnyi felvétele volt. Egy hónapig nem ivott, nem bulizott, csak filmezett.

 

Nem semmi…

Tudta mit kell tennie, mert megmondtam neki, hogy övé az utolsó rész úgyhogy adjon bele mindent. Ő meg beadott mindent.

 

És ez mind a határidő előtt volt?

Az utolsó két bangert korábban adta be, de szerintem a részének a 20-30%-át az utolsó 6 hónapban vette fel, pedig összesen 6 éve filmezünk együtt. A régebbi dolgokat nem használtam, mert az újak jobban néztek ki. Miért használnánk azokat a videóban, ha az arc csak egyre durvábbakat ad? Lucien biztos, hogy felpörgött a végére.

 

 

Skater Of The Yearnek is jelölték utána.

Erről beszélek, elég fasza.

 

Emlékszel arra a pontra, amikor nyilvánvaló lett, hogy a Palace hatalmasra nőhet? Az, hogy egy csomó mindenki akarja majd hordani a ruháitok a deszkásokon kívül is?

Már a kezdetektől sok mindenkinek bejött amit csinálunk. Amikor Versace-másolat pólókkal jöttünk, az olyanoknak is tetszett akik nem deszkáznak. Tök jó, mert sosem voltam az a “ha nem deszkázol nem hordhatod a ruháink” arc. Hordja aki akarja. Nem csak deszkásoknak csinálom a Chanel-es pólókat, érted. Azért lettek Chanel-es pólóink, mert olyanokat akartunk hordani. Minden amit kiadunk olyan amit magunk is viselnénk. Ha másoknak is bejön és megvennék, hajrá! Ha nem tetszik, senki sem kényszerít. Nem igazán számít, ott egy csomó más márka, de engem csak az érdekel, hogy akik a Palace-nál vannak bírják a termékeink.

 

Kiadtatok bármi olyasmit, amit így visszanézve inkább gáznak találtok?

Hát ja, van pár olyan darab, de ez szerintem vicces, vágod.

 

“Nézzük, vajon ezt is megveszitek?” Haha.

Na jó, azért ilyet nem csináltuk. Nem is csinálnánk. Van aki azt hiszi így működünk néha, de egyáltalán nem.

 

Tényleg?

Persze. Csomóan úgy vannak vele, hogy ezt nem gondolhatjuk komolyan. Én meg mindig közlöm, hogy de igen, komolyan bírom a pink sapkáink, vagy akármit. Mindenki összevissza hord mindenfélét nálunk az irodában, úgyhogy miért ne gyártanánk “összevissza” dolgokat néha.

 

Milyen hatással volt Femi a márkára?

Femi (Bukunola) komolyan befolyásolt az biztos. Ez a márkánkon is érződik. Mindig is imádtam a Ralph Lauren ruhákat. Femi mindig a legdurvább Ralph cuccokban jelent meg. Melegítőgatya valami őrült cipővel. Biztos, hogy innen jön egy csomó minden amit kitalálunk.

 

Jamal Smith (Palace Autumn 2017, fotó: Mike O’Meally)

 

Téged láttalak először melegítőgatyában makkos cipővel.

Ja, ő is mindenféle bakancsokat hordott, úgyhogy én is elővettem a jobb cipőim. Teljesen őrülten öltözködik. Volt, hogy lejött a Southbankre egy óriás Ralph Lauren zsákkal, benne valami 2000 fontos bakanccsal. Ilyen női csizmának látszó valamivel, érted, én meg csak néztem. Orvosnál volt, aztán beugrott a Ralph Laurenbe egy 2000 fontos gyapotbársony nadrágért. Ráadásul régen 2000 font rengeteg pénz volt. Csak röhögtünk rajta. Egész nap összesen egy zacskó chipset evett, aztán elugrott valami őrült ruháért.

 

Volt, hogy rendesen büdös volt az ember, de megjelent a legdurvább ruhákban. Én meg kérdeztem, hogy honnan szerzi őket, és mondta, hogy meghívják mintavásárokra. “A mintavásárokra?! Engem sosem hívnak meg ilyenekre!” Valami havi 10 ezret kell költened, hogy meghívjanak. Listás az egész. Csomószor nem volt hol laknia, de ott volt a listán, és ezreket költött bőrdzsekikre, meg ilyenek. Aztán lejött vele a Southbankre. Elkérte valaki deszkáját, hogy nollie flippeljen a több ezer fontos bőrcipőjében, vágod? A legkirályabb arc.

 

Volt más is aki hasonlóan hatással volt rád? Emlékszem Nugget (Gabriel Pluckrose, az egyik tervező) egyszer említette a La Heine-t és, hogy mennyire tetszett neki, ahogy abban a filmben öltöznek.

Igen, de az csak egy dolog a sok közül. Nem az van, hogy ülünk és nézzük miből meríthetünk ihletet. Nuggetet is inspirálhatja valami, Gareth (Skewis) vagy én is találhatunk valami teljesen mást, de nem ennyire tervezett és tudatos az egész. Ha valami bejön, azt megcsináljuk és kész.

 

Gondoltam, hogy nem valami szervezett “brainstorming sessiont” kell elképzelni.

Dehogy, teljesen normálisan megy. Nem valami szétstrukturált vállalat vagyunk, csak egy csomó haver, akik pólókat meg dzsekiket gyártanak. Vagy bármit, amit Femin is látnál. Még nem másoltuk le, de nem rossz ötlet.

 

Alig várom a “Femi Capsule Collectiont”. Híresek vagytok arról, hogy jól bántok az alkalmazottaitokkal. Amikor Tom Tannernek szétment a térde kapott egy csomó betegszabit, és ugyanúgy megkapta a bónuszát. A filmeseknek is napi díjat fizettek, amit senki más nem csinál…

Még jó, hogy segítünk mindenkinek ahogy tudunk.

 

Femi Bukunula (2006, fotó: Tom Richardson)

 

Persze, de a gördeszkázásban elég ritka az ilyen.

Lehet, hogy csak nincs lehetőségük rá. Az biztos, hogy nem találok még egy Tom Tannert. Nekem ez a fontos. Imádom azt a hülyegyereket a shopban, röhejes arc. Nem akarom, hogy bemenjek és valaki teljesen unalmas legyen ott, akivel nem lehet röhögni egyet.

 

Ebben benne lehet az is, hogy a haverokat alkalmazzátok, ahol lehet. Ha már a barátaid bánj is úgy velük, nem?

Pontosan.

 

Amikor a márka elkezdett berobbanni, gondolom sokan akartak csatlakozni.

Az biztos.

 

Kik kerestek fel? Valaki váratlan?

Elég hosszú a lista. Sokan kerestek.

 

Dill?

Mindenki. Tényleg nagyon sokan. Talán 30-an is, vagy valami ilyesmi. Igazi prok. Nem akarok senkit se kellemetlen helyzetbe hozni, de benne volt a 3 legkedvencebb gördeszkásom a világon is.

 

És te nemet mondtál nekik?

Ja.

 

Még így is, hogy a tényleg a kedvenceid voltak?

Igen, mert régen a kedvenceim voltak, de most a jelen van. El bírnák viselni Chewy-t egy tripen? Nem akarom, hogy bárki kellemetlenül érezze magát. Mindenki jöjjön ki jól a másikkal és akarjon együtt deszkázni. Őszintén, sokan a kedvenceim közül már a 40-hez közelítenek. Szóval érted, együtt akarnál ülni Jamallal és végig szívni a tripeken? Nem? Akkor bocs. Fontos a csapat, meg ez az egész, és nem azért akarok valakit a teamben, hogy a lapjait eladhassuk akárhol.

 

Persze, úgy akarod, hogy csapatként mindenki jól kijöjjön a másikkal.

Ennyi az egész. A másik, hogy amikor rajongtam ezekért a deszkásokért az régen volt. Amikor az Alien Workshop a nagybetűs Alien Workshop volt. Azóta sok minden változott.

 

A fiatalkorod kedvencei nem biztos, hogy illenének a csapatba.

Így van. Nem feltétlen a kedvenc deszkásaim a mai napig, de volt amikor rajongtam értük, úgy akartam kinézni mint ők. Most más a helyzet.

 

Van akit csak lapokkal támogattok?

Hát ha valakinek kellenek lapok, annak adunk. Nincs hivatalos flow csapat. Vagy bent vagy a csapatatban, vagy nem. De simán van, hogy 20 deszkát is küldünk valakinek. Olyan is volt már, hogy együtt deszkáztunk valakivel és ha jól nyomta dobtunk neki párat. Erről szól a deszkázás. Viszont egy flow teamet nem tartok szükségesnek. Szerintem sokan csak azért szednek össze egy óriás flow csapatot, hogy az adott térségben több lapot adjanak el.

 

Nektek ezen nem kell aggódni, igaz?

Nem is emiatt mondom. Egy csomó helyen szeretnék többet eladni a termékeinkből, de nem tartom fairnek, ha valakit csak emiatt szponzoráljanak, különösebb kilátások nélkül. Az amerikai cégek sokat csinálják ezt az angol deszkásokkal. Húzzák az agyukat, hogy “majd bekerülsz a csapatba, majd bekerülsz, majd bekerülsz…”.

 

Aztán amikor kijön a videó a nevük sehol…

Pontosan! Vagy kapnak egy trükköt… Miért vesztegetnéd mások idejét? Nem akarok lapokat adni valakinek azért, hogy azt gondolja egyszer majd bekerülhet a csapatba. Hogy őszinte legyek, hacsak nem élsz London környékén, nem vagy állati vicces és nem imádlak nem fog összejönni. Ha nem akarok én, vagy a többiek veled lógni, akkor nem túl esélyes.

 

 

Akkor nem igazán akarod bővíteni a csapatot?

Dehogynem! Küldjétek a sponsor me videókat! Senki sem küldi.

 

Tényleg?

Igazából nem nagyon nézem az e-mailjeink. De tudod mit? Vágod azt a fekete srácot a Fucking Awesome-nél hatalmas poppal?

 

Sage (Elsesser)?

Ja, Sage. Amikor találkoztam vele, tavaly New Yorkban, mondta, hogy egyszer küldött nekem egy sponsor me videót. Én meg: “Mi? Komolyan? Biztos?” Aztán elmesélte, hogy még válaszoltam is neki. “Tényleg? Mit?” Nem esett le, de esküszöm csak egyetlen egy sponsor me videóra küldtem választ, és az pont az övé volt. Már akkor is faszán deszkázott. Azóta már eszembe jutott, egy csomó frontside tailslide shove-it, meg ilyeneket csinált. Csak ő Los Angelesben lakott, mi pedig Londonban voltunk. Fura, hogy csak neki válaszoltam. Még kis alacsony kölyök volt, meg minden!

 

Na és a Mwadlands ötlete honnan jött?

Végre! Ez az amiről beszélni akarok! Fel akarom hypeolni a skateparkot. Már tavaly meg akartuk csinálni, csak nem találtunk helyet hozzá.

 

Decembertől február végéig senki sem tud hol deszkázni a csapatból. Azt akarom, hogy folyamatosan fejlődhessenek és nyomhassák, úgyhogy eredetileg csak egy kisebb helyet néztünk egy padkával, korláttal, ilyesmikkel. Amikor találtunk egy nagyobb helyet belegondoltunk, hogy mikor is volt utoljára Londonban rendes fedett skatepark. A London Bridge (az is kb. 10 hónapig volt nyitva) óta semmi, érted. Deszkások vagyunk, úgyhogy úgy döntöttünk csinálunk egy skateparkot. Rohadt drága volt, de végre van hol deszkázni télen mindenkinek. Ez az álom, nem? Miért ne hoznánk össze? Nem is értem, hogy bárki akinek van egy márkája, és megteheti, miért ne hozna létre valami hasonlót. Gyerekkorom óta erről álmodom.

 

Nagyon feldobott amikor először meghallottam mire készültök.

Ez a lényege. Akkor készültünk bemutatni a videónkat is, úgyhogy úgy voltunk vele, hogy miért ne kötnénk össze a kettőt? Pláne, hogy mindig is akartam valamit ami a Radlands előtt tiszteleg. Jó érzés visszaadni abból amit kapunk.

 

Milyen érzés volt Penny-t és Rowley-t látni a pályán a megnyitó bulin?

A legdurvább nap volt, tényleg! A nyitás előtt összehívtuk a csapatot deszkázni egyet. Ott volt Penny is, Rowley, mindenki bent szívott meg együtt lazított. Együtt deszkázunk Tom Pennyvel és Geoff Rowley-val, vágod! Az egész egy álom.

 

Penny fent áll az íven és Brady-vel dumáltak, hogy milyen a pálya. A szokásos Timberland bakancs van rajta és Rory deszkáját kérte kölcsön, majd épp ahogy Brady azt magyarázta, hogy elég nehéz rajta deszkázni, bedroppolt és elsőre átnyomta early grabbel az egyik gapet. Mindenki eldobta az agyát! Egy csomó felvétel lett, majd lesz róla videónk. Képzeld el, hogy a saját parkodban deszkázol Penny-vel és Rowley-val!

 

Hogy vettétek rá őket, hogy eljöjjenek?

Részegen felhívtuk őket. A pályát csináltuk, Torey (Goodall), Joel (O’Connor), Charlie (Young), meg én, amikor teljesen készen kitaláltuk, hogy elhívjuk őket. Meglett Rowley száma és írtunk is neki egyből, hogy lenne-e kedve eljönni a parkunkba deszkázni. Egyből válaszolt, hogy benne van. Utána a kocsmában vettük meg neki a repjegyet.

 

Azt is el kell mondanom, hogy a skatepark adakozós dobozából minden pénz a South Bank helyreállítására kerül. Semmit nem árultunk a helyen, minden font a South Banknek megy. Amikor ezt elmondod Rowley-nak, még jó, hogy segíteni fog. Persze, hogy azt akarja, hogy mindenkinek legyen hol deszkáznia. Rowley egyenesen a skateparkba jött a reptérről. Megjelent, bontott egy sört és szétdeszkázta a pályát. Kemény volt.

 

View this post on Instagram

🌎 •MWADLANDS •🧠 📸 @wigworland

A post shared by PALACE (@palaceskateboards) on

 

Ki találta ki a logókat a pályán?

Ferg (Fergus Purcell) rajzolta mindet. Azt akartam, hogy úgy nézzen ki a skatepark, mint régen a Radlands. Küldtem neki pár képet, ő meg bepörgött. Ferg az egyik legtehetségesebb ember akit ismerek. Elküldtem neki a régi Alien Workshop Missing Link-es logoját és ráflesseltünk, hogy a jobb oldali alak olyan, mint Rory. Olyan hosszú arca is van, meg minden, szakadtunk a röhögéstől! Ferg fogta és megcsinálta szőkére és felkerült a park falára, Rory meg egyből kiszúrta, hogy “ez én vagyok nem?!”. Persze aztán megmutattam neki az eredetit, hogy már alapból úgy nézett ki a figura. De ez csak egy Ferg sztori a sok közül.

 

A Toy Machine rajz zseniális volt!

Az a legjobb nem? Az, meg a Spitfire a kedvencem. Mindegyik igazából, hatalmasat ment velük az arc.

 

Reagált rájuk bármit is valamelyik emlegetett cég?

Mindenkinek bejött. A Spitfire miatt aggódtam egy kicsit, mert azért az még mindig az egyik legikonikusabb logó a deszkázásban.

 

Dehát ez igazából ingyen reklám, meg tiszteletadás, nem?

Persze, pontosan. Berághattak volna, de helyette mindenkitől csak jó visszajelzéseket kaptunk. Jim Thiebaud meg a Deluxe-osok is üzentek, hogy bárki találta ki a designt egy zseni. Megköszönték, tényleg nagyon rendesek voltak. Emlékszem full másnapos voltam amikor befutott az e-mail és az első gondolatom az volt, hogy megjött a felszólítás a Spitfire-től, pedig csak jó arcok voltak. Ez a deszkázás.

 

Hát ja, nem is árultátok pólókon a mintákat.

Így van! Na jó, azért párat eladtunk okosba’. Haha, dehogy, csak szórakozom!

 

Meddig lesz ott a pálya még? Maradhat hosszabb távon?

Márciusig bérelhetjük. Rengeteg pénz a bérlés amúgy is. Valószínűleg csinálunk még valami hasonlót, úgyhogy nem olyan nagy gond.

 

Már jövőre összehoztok valamit?

Nagyon adnám. Jó lenne, ha a pálya örökre maradhatna ott ahol van, de ez van. Ez most megszűnik, de remélhetőleg tudunk nyitni egy újat. A lényeg, hogy megmutatta, hogy ilyenekre kell fókuszálnunk. Ha nem veszed a kezedbe a dolgokat, nem lesz semmi. Bár az állam, meg a többiek is segíthetnétek, de ja, ez van.

 

A Palace legfrissebb lapjait keressétek a boltban, vagy itt a webshopon.

Az interjút Arthur Derrien és Will Harmon készítette, a Free Skate Mag 16. számában jelent meg. Az eredeti szöveget itt találjátok.

 

Írta: mediumskate