Fontosnak tartjuk a kollaborálást, így egymást tudjuk segíteni. Az ideji év elején Krisz barátunk aka Aranyhaj testvérével hoztunk össze egy kis kapszula kollekciót. Hogy valójában ki Netti? Feltettünk neki tíz plusz egy kérdést, amivel Ti is megismerhetitek egy kicsit közelebbről.
- Hogyan definiálnád magadat, mint festő?
Régebben ezt írtam magamról egy kiállítás alkalmával: „Érdekel minden, amihez a festéknek egy kicsit is köze lehet. Jelenleg az absztrakt művészet áll közel hozzám. Küldetésemnek érzem a színek, a formák, a felületek és a méretek miértjének megfejtését.” Ezt annyival egészíteném ki, hogy most már nem csak síkban megfejthető problémákon gondolkodom, hanem visszatérő szándékom, hogy az alkotás közben létrejött energiát megragadjam és rögzítsem a hordozón. Ehhez választok/kísérletezem az eszközzel, anyaggal, témával stb.
- Csinálsz, vagy kipróbáltál már más művészeti formát is?
Hétköznapi kis szösszeneteket, gondolatokat szoktam megragadni és visszaadni kis rajz+szöveg formájában.
- Amikor ellátogattam hozzád, meglepődtem milyen nagyok a festmények, amiket kiválasztottunk. Mi dönti el, hogy mekkora egy festményed?
Kezdettől fogva nagy méretben gondolkodtam. Valahogy minden sokkal jobban működik így. Összefügg azzal, ahogy festek. Végighúzok minden mozdulatot, teljes törzsből, vállból indítom a vonalakat. A nagy méret szabadságot ad.
- Van bármilyen rituáléd, miközben alkotsz?
A zene az mindig nagyon fontos volt. Segít ráhangolódni és helyzetbe hoz, amolyan átmeneti tér, amíg alkotásra kész állapotba kerülök.
- Gyakori, hogy az érzelmeid átformálódnak a festés folyamata során?
Sokszor elkap a flow. Van, hogy nem is emlékszem pontosan hogyan csináltam a képet, majd mikor hátrébb lépek tűnik fel mit is festettem.
- Krisznél láttam az egyik képedet, azt direkt neki szántad? Van mondandója?
Azoknál a képeknél épp azon kísérleteztem, hogy a sketchbookban lévő rajzokat felnagyítsam és megfessem. Nem neki csináltam, de magáénak érezte, így lett az övé.
- Emlékszem, amikor láttam nála ezt a képedet és mutatta a munkáidat, épp rossz hangulatban voltam. Kerestem önmagam, ezért is tudtam könnyen kapcsolódni a „hányok a világtól„ című képedhez, aztán később amikor megismertelek mutattad, hogy egy-egy képed a ragaszkodást fejezi ki. Milyen témák foglalkoztatnak mostanában?
Mostanában sokat töröm a fejem, hogyan lehet a technikát és stílust a témával ütköztetni. Egy-egy durvább gondolatot puhán megfesteni és fordítva. Valamint több olyan nőiséggel kapcsolatos tabuzált jelenség, téma is van, amivel érdemes foglalkozni.
- Tudom, hogy van egy lányod. Észrevettél változást a stílusodban, mióta megszületett?
„Lányosabb” színeket használok, az biztos. Talán a témák, amik szorosan összefüggnek az ő születésével. Új tapasztalások, új gondolatok.
- Van olyan alkotó, akit nagyon inspirálónak találsz?
Mindig változóban, hogy épp kinek a művészetében mélyedek el jobban, de pl.: Cy Twombly és Joan Mitchell elég örökzöld nálam.
- Könnyen megválsz a műveidtől, vagy inkább ragaszkodsz és felhalmozod őket?
Ritkamód ragaszkodok az összeshez. Igyekszem oldani ezt, de még rajta vagyok az úton.
- Hol nézhetők meg a munkáid?
Self-brandingben nem vagyok jó, mondhatni elég béna, így az időszakos kiállításokon kívül nálam halmozódik minden. Az instagram jelenlétem is időszakos, de amik már felkerültek, az bármikor nézhető.
